ISSN 1831-5380
Jogi nyilatkozat | Útmutató | Gyakran ismétlődő kérdések | Kontakt | Az oldal nyomtatása

10.6. Számok és keltezés

10.6.1. Számok

A számokat jelölhetjük betűkkel, számjegyekkel vagy vegyes írásmóddal. Folyamatos szövegekben inkább betűírást szokás használni akkor, ha a szám kiejtett alakja rövid:

egy, három, ezer

illetve ha a szám toldalékos vagy névutós alakban áll, valamint ha összetételi előtag:

ötöt, hatvanféle, tizedmagával

A vegyes, számjeggyel és betűvel történő írásmódot ezerre, millióra és milliárdra végződő kerek számok esetén alkalmazzuk:

100 ezer, 21 millió

A számjegyírás gyakoribb akkor, ha a szám kiejtett alakja viszonylag hosszú:

89 adat, 745 fő

illetve ha időpontot, pénzösszeget, mértéket, statisztikai adatot vagy ezekhez hasonlót jelöl a szám.

A számjegyírás esetében az öt- vagy ennél több jegyű számokat a hátulról számított hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól:

12 365, 5 634 784, 845 632

Ha ezekkel a számokkal egy oszlopban, táblázatban négyjegyűek is szerepelnek, azok esetében is alkalmazzuk a közzel való tagolást. A Hivatalos Lapban azonban, valamennyi nyelvre egységesen vonatkozó előírás szerint, a négyjegyű számokat a folyó szövegben is tagoljuk (kivéve az évszámokat és más különleges eseteket):

9 092 juh, 1 548 gépjármű

Betűírás esetében a tő-, sor- és törtszámneveket kétezerig folyamatosan egybe kell írni, függetlenül attól, hogy hány szótagból, illetve összetételi tagból állnak. Kétezer felett is hasonlóképpen egybeírjuk a számokat, ha kerek ezresek, milliósok. Egyéb esetben kétezren felül a számot a hátulról számolt hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk:

kétezer-kettő, huszonhárommillió-nyolcszázezer-kilencszázötven

A sorszámnevek után pontot teszünk, toldalékolt formájukban is:

3. emelet, 2006. évi, az 5.-en, a 10–12. oldalon, a 2006/2007. évi

Kivételt képeznek a dátumban a napot jelölő sorszámnevek ragos alakjai:

14-én, 31-e

A tizedes törtek számjegyekkel történő írásakor az egész és a tört érték közé tizedesvesszőt teszünk a magyarban (szemben az angolban használatos ponttal):

254,36

A Hivatalos Lapban, eltérően a magyar helyesírás előírásától, a számjegy és a százalékjel (%) között van szóköz:

12 %-os

Nincs szóköz a szám és a fokjel között:

3°-kal

A fokjel előtt azonban szóközt kell hagyni, ha a Celsius-fok jele előtt áll:

35 °C

A plusz-, mínuszjel szóköz nélkül kapcsolódik a számokhoz:

+5, –12

A mínuszjel a nagykötőjelnek felel meg (Alt 0150), felső indexben is:

5–1

Azonban az összeadás, kivonás és egyenlőség jele szóközökkel kapcsolódik a számokhoz:

5 + 3 = 8

Számjegyek azonosítják a folyamatos szövegben lévő ábrákat, táblázatokat, grafikonokat:

2. ábra, 15. grafikon, 21. táblázat

A Hivatalos Lapban megjelent jogi aktusok mellékleteit többnyire római számmal, a mellékleteken belüli függelékeket pedig arab számmal jelöljük. A számot követő szó kis kezdőbetűs, bármilyen egységről van szó:

1. cikk, II. melléklet, 1. függelék

A cikken belüli bekezdések száma zárójelben van (az angolban zárójel nélkül, ponttal). Ha a cikk címe után bevezető mondat szerepel, majd ezt követik a számozott részek, felsorolásról van szó, ahol az egyes pontok elején a szám zárójel nélkül, ponttal szerepel. (Módosító jogszabályok esetén a felsorolás egyes pontjai elején a szám szintén ponttal szerepel, nem kettős zárójelben, mint az angolban.)

Szövegekben a számokkal való tagolás kombinálódhat betűjelekkel. A római számok a nagybetűkkel, az arab számok általában a kisbetűkkel társulnak:

IA. melléklet, 1a. cikk, (5a) bekezdés

Szövegtömbök kisebb egységeinek jelölése arab számokkal történik az alábbi módon:

az első szövegtömb száma: 1.
első nagyobb alegysége: 1.1.
ezen belüli további alegységek: 1.1.1., 1.1.2.
az utolsó szám után is pontot teszünk. (Ne használjunk automatikus számozást Wordben.)

Ha több szerkezeti egységre hivatkozunk egyszerre, a szerkezeti egység megnevezése mindig egyes számban áll (ellentétben az angollal):

az (1) és a (2) bekezdésben

A KN-kódok kiolvasása kétjegyű számonként történik. A 1006 22 31 KN-kód kezdete kiolvasáskor tehát tíz hat, nem pedig ezerhat, ezért „a”, nem pedig „az” névelő kell elé.

A telefonszámok írásmódjára vonatkozó szabályokat lásd a 9.3. pont alatt.

10.6.2. Keltezés

Az évszámot mindig arab számmal írjuk, a hónapot kiírhatjuk (szövegben lehetőleg kiírjuk), illetve jelölhetjük arab számmal (nem római számmal), a napot pedig arab számmal írjuk:

2006. szeptember 14.
2006. 09. 14.

A számokkal leírt dátumokban a hónapokat és napokat jelölő egyjegyű számok elé nullát, a pontok után pedig szóközt kell beszúrni. A Hivatalos Lapra történő hivatkozáskor, illetve minden, a Hivatalos Lapban megjelenő szövegben azonban az ilyen dátumokban a pontok után nincs szóköz, és a nullát sem tesszük ki:

2006.9.14.

Jogi aktusok végén a keltezés formája a következő:

Kelt Brüsszelben, 2007. január 8-án.

Nemzetközi megállapodásokban az időpont betűvel írandó:

Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszázkilencvenötödik év április havának huszonnyolcadik napján.

Néhány gyakori szerkezet írásmódja:

2006. évi
2006. októberi
2006 októberében (nincs pont az évszám után, mivel birtokviszonyban áll az utána következő szóval)
2006 első felében
2006. október végén
2006 előtt (nincs pont az évszám után névutós szerkezetben)
2006 óta
1994–1997 vagy 1994 és 1997 között vagy 1994–1997 között
1994. június–júliusban
2007. május 14–15-én
január 8–10. vagy január 8-tól 10-ig vagy január 8–10-ig
2006. október 20–25.
2006. október 20. és 25. között
2006. október 20-a és 25-e között (a Hivatalos Lapban ezt a változatot kerüljük)
2006. október 1-je/1-jén/1-jei (nem: 1-e/1-én/1-i)
2006. október 2-án
2006. október 3-ig/3-áig (a Hivatalos Lapban egységesen az első változatot használjuk)
2006. október 4-től/4-étől (a Hivatalos Lapban egységesen az első változatot használjuk)

Az időpont megjelölése

Időpontok esetében a 24 órás felosztást használjuk.

Az óra és a perc szót folyamatos szövegben általában kiírjuk:

10 óra 25 perckor

Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk:

10.25

Ehhez a formához a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk:

10.25-kor
Helytelen formák Helyes formák
10.25 órakor 10 óra 25 perckor
9.00 órakor 9 órakor (vagy 9.00-kor)
8.35 perckor 8.35-kor
Utolsó frissítés: 2012. 4. 30.
Az oldal tetejére
Előző oldalKövetkező oldal