ISSN 1831-5380
Útmutató | Jogi nyilatkozat | Cookie-k | Gyakran ismétlődő kérdések | Kontakt | Az oldal nyomtatása

10.5. Egybeírás és különírás

10.5.1. Szóösszetételek, szótagszámlálás

A szóösszetételek révén gyakran keletkeznek hosszú szóalakok, amelyeket bizonyos esetekben kötőjellel tagolunk. Ennek legfontosabb szabályai az alábbiak:

A két közszói tagból álló alárendelt összetett szavakat általában szótagszámtól függetlenül egybeírjuk:
autonómiakoncepció, franciabekezdés, teljesítménynövekedés
Kéttagú összetett szóalaknak számítanak ezek is:
élelmiszer, rendőr, rendszer

Nem alkalmazzuk a szabályt, ha három azonos betű torlódna fel egymás után (lásd a 10.1.7. pontot):

balett-táncos, hossz-számítás
A kettőnél több tagból álló összetett szavakat hat szótagig egybeírjuk. Mindig az adott szó jel és rag nélküli alakjából indulunk ki:
állategészségügy, ivóvízellátás, nyugdíjbiztosítás

A hatnál több szótagú többszörös összetételeket kötőjellel tagoljuk oly módon, hogy az egymáshoz értelmileg szorosabban kapcsolódó szavakat írjuk egybe, a kötőjelet pedig a fő összetételi határon helyezzük el:

alkatrész-típusjóváhagyás, anyagcsere-vizsgálat, élelmiszer-biztonság, munkaerő-nyilvántartás, rendőr-konferencia, üzemanyag-fogyasztás, vészhelyzet-elhárítás
Az igekötők közül csak a két vagy több szótagból állók számítanak önálló összetételi tagnak:
befogadóképesség, fogalommeghatározás, információfeldolgozás
de: adó-visszatérítés, előfizetés-gyűjtés
A képzők – az -i kivételével – beleszámítanak a szótagszámba, azaz míg a munkaerőpiac (hat szótag, főnév) és az -i képzővel ellátott munkaerőpiaci (hét szótag, melléknév) egybeírandó, a munkaerő-piacú (hét szótag, melléknév) már nem. További példák:
élelmiszeripari, vendéglátóipari
de: élelmiszer-iparú, vendéglátó-iparú
Összetételi tagnak számít a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű és a -szerű utótag, amelyet a közszókkal egybeírunk. Ilyen esetekben a hosszú mássalhangzók egyszerűsítésére vonatkozó szabály nem érvényesül:
észszerű, gipszszerű, javaslatszerű, penészszerű, vezetőféle, viaszszerű
de: programjavaslat-szerű, tanszékvezető-féle
Az idegen előtagokat akkor tekintjük külön összetételi tagnak, ha önállóan is használatosak, vagy ha önállóan használatos utótag járul hozzájuk:
biotechnológia
de: biotechnológia-ipar
Az intézménynevekben általában nem érvényesül a szótagszámlálási szabály:
Külügyminisztérium, Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara
Előfordul olyan képzett földrajzi név is, amelyikben a hatnál több szótag ellenére nincs kötőjel:
fehéroroszországbeli

Két kötőjelet használunk azokban a többszörös összetételekben, amelyeknek előtagja is kötőjellel kapcsolt összetétel (tulajdonnévi vagy betűszós előtag, illetőleg három mássalhangzó találkozása miatt):

e-mail-cím, Nobel-díj-átadás, SVD-vírus-antigén, szén-dioxid-kibocsátás, szén-monoxid-koncentráció, tb-járulék-csökkentés

Bonyolultabb elő- és utótagú többszörös összetételek írásában – a szótagszámtól függetlenül – három további esetben alkalmazunk kötőjelet:

1.
ha az eredetileg kötőjellel tagolt összetételhez újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó tag járul, akkor az eredeti kötőjelet elhagyjuk:
békeszerződés-tervezet
de: békeszerződéstervezet-konferencia
2.
ha az eredetileg különírt szókapcsolat egészéhez kapcsolódik egy összetételi tag, a szókapcsolatot egybeírjuk, és az új tagot kötőjellel kapcsoljuk hozzá:
eljárási szabályzat, élő állat, személyi jövedelemadó
de: eljárásiszabályzat-tervezet, élőállat-export, személyijövedelemadó-törvény
3.
Bizonyos szókapcsolatok tagjai egyetlen egységként kapcsolódnak egy újabb elemhez. Ebben az esetben az egységet alkotó tagokat kötőjellel kötjük össze, az új elemet pedig ezektől külön írjuk:
élet-halál harc, fül-orr-gége szakorvos

A szaknyelvekben bizonyos esetekben, az értelem pontos tükröztetése érdekében, nem kifogásolható a nagykötőjel használata sem. Például az orvosi-biológiai szaknyelvben a tól–ig és a ’közt’ viszony kifejezésére:

légcső–nyelőcső sipoly
Megjegyzés:
A túl bonyolult, helyesírási szempontból is nehézkes összetételek helyett, ha lehet, alkalmazzunk szerkezetes megoldást:
erdészetitraktor-típusjóváhagyás
helyett: erdészeti traktorok típusjóváhagyása

10.5.2. Kémiai elnevezések és ásványnevek

A kémiai elnevezések helyesírásának tekintetében a Közös Vámtarifa mindenkor hatályos változata (lásd annak I. mellékletét, a Kombinált Nómenklatúrát) az irányadó, jelenleg a következő: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2018. október 11-i (EU) 2018/1602 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 273., 2018.10.31., 1. o.).

Kötőjellel írt vegyületnevekhez az utótag további kötőjellel kapcsolódik:

szén-dioxid-kibocsátás

Képletjelölésben a számok alsó indexben szerepelnek, tehát nem CO2-kibocsátás, hanem:

CO2-kibocsátás
Utolsó frissítés: 2019. 6. 27.
Az oldal tetejére
Előző oldalKövetkező oldal