Kiadóhivatal – Intézményközi kiadványszerkesztési útmutató

3.4.1. A Szerződések sorrendje
3.4.2. A közzétételi sorrend
3.4.3. Az országok sorrendje
3.4.4. A nyelvek és a többnyelvű szövegek sorrendje
3.4.5. A pénznemek

3.4. A hivatkozások sorrendje

3.4.1. A Szerződések sorrendje

2009. december 1. (a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése) óta a hivatkozások sorrendje, különösen a bevezető hivatkozásokban, a következő:

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

—

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre.

Megjegyzés:

2009. november 30-ig a Szerződések sorrendje a következő volt:

—

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

—

tekintettel az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésre (az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-én lejárt),

—

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (e Szerződés gyakran az utolsó, de lehet első is).

A Közösségekre történő hivatkozás sorrendje változott az idők folyamán:

1997 végéig a megfelelő Közösség betűszavas rövid megjelölése a jogi aktusok számában évente változott a következő séma szerint:

—

E(G)K, Euratom, ESZAK:
1968, 1971, 1974, 1977, 1980, 1983, 1986, 1989, 1992, 1995,

—

Euratom, ESZAK, E(G)K:
1969, 1972, 1975, 1978, 1981, 1984, 1987, 1990, 1993, 1996,

—

ESZAK, E(G)K, Euratom:
1970, 1973, 1976, 1979, 1982, 1985, 1988, 1991, 1994, 1997.

1998-tól 2002. július 23-ig a változatlan sorrend a következő volt:

—

EK, ESZAK, Euratom

2002. július 24-től (az ESZAK-Szerződés lejártát követően) 2009. november 30-ig a sorrend a következő volt:

—

EK, Euratom

2009. december 1-jétől:

—

EU, Euratom

Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Közösség közti különbségtétel a következő:

—

Európai Gazdasági Közösség vagy EGK az 1993. november 1. előtt elfogadott jogi aktusokban,

—

Európai Közösség vagy EK az 1993. november 1-jétől elfogadott jogi aktusokban.

Szerződéshivatkozások

Az első hivatkozás során a Szerződések teljes megjelölését fel kell tüntetni.

A későbbi hivatkozások során:

—

ha ugyanabban a szövegben csak egy Szerződésre hivatkozunk, a „Szerződés” szót használjuk,

—

ha ugyanabban a szövegben több Szerződésre is hivatkozunk, lehetőleg tüntessük fel a Szerződések teljes nevét. Alkalmazható azonban a Szerződések nevének rövidített formája is:

—

EU-Szerződés vagy EUSZ: az Európai Unióról szóló szerződés,

—

EUMSZ: az Európai Unió működéséről szóló szerződés,

—

EK-Szerződés vagy EKSZ: az Európai Közösséget létrehozó szerződés,

—

Euratom-Szerződés vagy EAK-Szerződés: az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés,

—

ESZAK-Szerződés: az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés.

Megjegyzés:

1999-ben (Amszterdami Szerződés) és 2009-ben (Lisszaboni Szerződés) a Szerződések cikkeit újraszámozták. Az Európai Unió Bírósága és a Számvevőszék egyedi módon hivatkozik ezekre a cikkekre, attól függően, hogy az egymást követő újraszámozások korábbi vagy későbbi változatára akar-e utalni.

3.4.2. A közzétételi sorrend

A kibocsátók az alábbi sorrendben jelennek meg a Hivatalos Lap (L és C sorozat) rovataiban és alrovataiban:

—

a tagállamok kormányainak (a Tanács keretében vagy nem a Tanács keretében ülésező) képviselői,

—

Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői,

—

Európai Parlament,

—

Európai Tanács,

—

Európai Parlament és Tanács,

—

Tanács,

—

Európai Bizottság,

—

az Európai Unió Bírósága,

—

Európai Központi Bank,

—

Számvevőszék,

—

az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője,

—

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,

—

Régiók Európai Bizottsága,

—

Európai Beruházási Bank,

—

európai ombudsman,

—

európai adatvédelmi biztos,

—

hivatalok és ügynökségek,

—

nemzetközi megállapodások által létrehozott szervek.

Az L III rovatban és a C IV rovat „Az Európai Gazdasági Térséggel kapcsolatos tájékoztatások” alrovatában a közzétételi sorrend a következő:

—

EGT Vegyes Bizottság,

—

EFTA Felügyeleti Hatóság,

—

az EFTA-államok Állandó Bizottsága,

—

az EGT Tanácsadó Bizottsága,

—

EFTA-Bíróság.

A protokoll szerinti sorrendet és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek különféle megnevezéseit lásd a 9.5. pontban.

3.4.3. Az országok sorrendje

Az országok megnevezését, rövidítését és említésének sorrendjét lásd a 7.1. pontban és az A5. és A6. mellékletben.

Megjegyzés:

Ha olyan állammal kapcsolatos nemzetközi megállapodásokra stb. történik hivatkozás, amelynek a neve módosult, a szóban forgó jogi aktus aláírásakor érvényes elnevezést kell használni, és nem szabad azt felcserélni az új elnevezéssel.

3.4.4. A nyelvek és a többnyelvű szövegek sorrendje

A nyelvek és nyelvi változatok nevét, rövidítését és sorrendjét lásd a 7.2. pontban.

3.4.5. A pénznemek

A pénznemek megnevezését, rövidítését és sorrendjét lásd a 7.3. pontban és az A7. mellékletben.

A pénznemekre történő hivatkozás szabályait lásd különösen a 7.3.3. pontban.