3.4. A hivatkozások sorrendje
3.4.1. A Szerződések sorrendje
2009. december 1. (a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése) óta a hivatkozások sorrendje, különösen a bevezető hivatkozásokban, a következő:
—
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,
—
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
—
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre.
Megjegyzés:
2009. november 30-ig a Szerződések sorrendje a következő volt:
—
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
—
tekintettel az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésre (az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-én lejárt),
—
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,
—
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (e Szerződés gyakran az utolsó, de lehet első is).
A Közösségekre történő hivatkozás sorrendje változott az idők folyamán:
1.
1997 végéig a megfelelő Közösség betűszavas rövid megjelölése a jogi aktusok számában évente változott a következő séma szerint:
—
E(G)K, Euratom, ESZAK:
1968, 1971, 1974, 1977, 1980, 1983, 1986, 1989, 1992, 1995,
—
Euratom, ESZAK, E(G)K:
1969, 1972, 1975, 1978, 1981, 1984, 1987, 1990, 1993, 1996,
—
ESZAK, E(G)K, Euratom:
1970, 1973, 1976, 1979, 1982, 1985, 1988, 1991, 1994, 1997.
2.
1998-tól 2002. július 23-ig a változatlan sorrend a következő volt:
3.
2002. július 24-től (az ESZAK-Szerződés lejártát követően) 2009. november 30-ig a sorrend a következő volt:
4.
Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Közösség közti különbségtétel a következő:
—
Európai Gazdasági Közösség vagy EGK az 1993. november 1. előtt elfogadott jogi aktusokban,
—
Európai Közösség vagy EK az 1993. november 1-jétől elfogadott jogi aktusokban.
Szerződés-hivatkozások
Az első hivatkozás során a Szerződések teljes megjelölését fel kell tüntetni.
A későbbi hivatkozások során:
—
ha ugyanabban a szövegben csak egy Szerződésre hivatkozunk, a „Szerződés” szót használjuk,
—
ha ugyanabban a szövegben több Szerződésre is hivatkozunk,
lehetőleg tüntessük fel a Szerződések teljes nevét. Alkalmazható azonban
a Szerződések nevének rövidített formája is:
—
EU-Szerződés vagy EUSZ: az Európai Unióról szóló szerződés,
—
EUMSZ: az Európai Unió működéséről szóló szerződés,
—
EK-Szerződés vagy EKSZ: az Európai Közösséget létrehozó szerződés,
—
Euratom-Szerződés vagy EAK-Szerződés: az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés,
—
ESZAK-Szerződés: az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés.
Megjegyzés:
1999-ben (Amszterdami Szerződés) és 2009-ben (Lisszaboni Szerződés) a Szerződések cikkeit újraszámozták. Az Európai Unió Bírósága és a Számvevőszék egyedi módon hivatkozik ezekre a cikkekre, attól függően, hogy az egymást követő újraszámozások korábbi vagy későbbi változatára akar-e utalni.
3.4.2. A közzétételi sorrend
A kibocsátók az alábbi sorrendben jelennek meg a Hivatalos Lap (L és C sorozat) rovataiban és alrovataiban:
—
a tagállamok kormányainak (a Tanács keretében vagy nem a Tanács keretében ülésező) képviselői,
—
Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői,
—
Európai Parlament,
—
Európai Tanács,
—
Európai Parlament és Tanács,
—
Tanács,
—
Európai Bizottság,
—
az Európai Unió Bírósága,
—
Európai Központi Bank,
—
Számvevőszék,
—
az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője,
—
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,
—
Régiók Európai Bizottsága,
—
Európai Beruházási Bank,
—
európai ombudsman,
—
európai adatvédelmi biztos,
—
hivatalok és ügynökségek,
—
nemzetközi megállapodások által létrehozott szervek.
Az L III rovatban és a C IV rovat „Az Európai Gazdasági Térséggel kapcsolatos tájékoztatások” alrovatában a közzétételi sorrend a következő:
—
EGT Vegyes Bizottság,
—
EFTA Felügyeleti Hatóság,
—
az EFTA-államok Állandó Bizottsága,
—
az EGT Tanácsadó Bizottsága,
—
EFTA-Bíróság.
A protokoll szerinti sorrendet és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek különféle megnevezéseit lásd a 9.5. pontban.
3.4.3. Az országok sorrendje
Az országok megnevezését, rövidítését és említésének sorrendjét lásd a 7.1. pontban és az A5. és A6. mellékletben.
Megjegyzés:
Ha olyan állammal kapcsolatos nemzetközi megállapodásokra stb. történik hivatkozás, amelynek a neve módosult, a szóban forgó jogi aktus aláírásakor érvényes elnevezést kell használni, és nem szabad azt felcserélni az új elnevezéssel.
3.4.4. A nyelvek és a többnyelvű szövegek sorrendje
A nyelvek és nyelvi változatok nevét, rövidítését és sorrendjét lásd a 7.2. pontban.
3.4.5. A pénznemek
A pénznemek megnevezését, rövidítését és sorrendjét lásd a 7.3. pontban és az A7. mellékletben.
A pénznemekre történő hivatkozás szabályait lásd különösen a 7.3.3. pontban.
Utolsó frissítés: 2020. 8. 10.