2.7. A jogi aktusok szerkezeti egységei
| A szerkezeti egység megnevezése | Jelölés | Hivatkozás a szövegben |
|---|---|---|
| Jogi aktusok | ||
| Preambulum (1) | ||
| Bevezető hivatkozás (1) | az első bevezető hivatkozás(ban) | |
| Számozatlan preambulumbekezdés (1) (csak ha egyetlen preambulumbekezdés van) | a preambulumbekezdés(ben) (2) | |
| Számozott preambulumbekezdés (1) | (1), (2) | az (1) preambulumbekezdés(ben) (2) |
| Rendelkező rész (3) | ||
| Cikk (3) | Egyetlen cikk 1. cikk, 2. cikk |
az egyetlen cikk(ben) az 1. cikk(ben), a 2. cikk(ben) |
| Számozatlan bekezdés | az első bekezdés(ben), a második bekezdés(ben) az [1. cikk] első bekezdése (bekezdésében) |
|
| Számozott bekezdés (3) | 1., 2. | az (1) bekezdés(ben), a (2) bekezdés(ben) |
| Albekezdés (ha a számozott bekezdés több albekezdésre oszlik) (4) | az első albekezdés(ben), a második albekezdés(ben) az [1. cikk (1) bekezdése] második albekezdése (albekezdésében) |
|
| Pont (3) |
a), b) 1., 2. |
az a) pont(ban), a b) pont(ban) az [1. cikk (1) bekezdése első albekezdésének] a) pontja az 1. pont(ban), a 2. pont(ban) (5) (és nem „pont alatt”) |
| Alpont (3) | i., ii. 1., 2. a), b) |
az i. alpont(ban), a ii. alpont(ban) az 1. alpontban, a 2. alpontban az [1. cikk (1) bekezdése első albekezdése] a) pontja i. alpontjának 1. alpontja az a) alpont(ban),a b) alpont(ban) (5) (és nem „alpont alatt”) |
| Franciabekezdés (6) | — | az első franciabekezdés(ben), a második franciabekezdés(ben) az [1. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontja i. alpontjának 1. alpontja] első franciabekezdése (franciabekezdésében) |
| Melléklet | ||
| Melléklet I. melléklet, II. melléklet (vagy A. melléklet, B. melléklet) |
a melléklet(ben) az I. melléklet(ben), a II. melléklet(ben) (vagy az A. melléklet[ben], a B. melléklet[ben]) |
|
| Függelék | ||
| Függelék 1. függelék, 2. függelék |
a függelék(ben) (a melléklet) 1. függeléke/függelékében, (a melléklet) 2. függeléke/függelékében |
|
| Egyéb szerkezeti egységek | ||
| Rész | I. rész, II. rész (vagy Első rész, Második rész) |
az I. rész(ben), a II. rész(ben) (vagy az első rész[ben], a második rész[ben]) |
| Cím | I. cím, II. cím | az I. cím(ben), a II. cím(ben) az [I. rész] I. címe (címében) |
| Fejezet | I. fejezet, II. fejezet (vagy 1. fejezet, 2. fejezet) |
az I. fejezet(ben), a II.
fejezet(ben) (vagy az 1. fejezet[ben], a 2. fejezet[ben]) az [I. rész I. címének] I. fejezete (fejezetében) |
| Szakasz | 1. szakasz, 2. szakasz | az 1. szakasz(ban), a 2. szakasz(ban) az [I. rész I. címe I. fejezetének] 1. szakasza (szakaszában) |
| Pont (6) | I., II. (vagy A., B., vagy 1., 2.) |
az I. pont(ban), a II. pont(ban) (vagy az A. pont[ban], a B. pont[ban], az 1. pont[ban], a 2. pont[ban]) (és nem „pont alatt”) |
|
(1)
Lásd a 2.2. pontot.
(2)
2000. február 7. előtt, amikor a preambulumbekezdések nem kaptak számot: az első preambulumbekezdés(ben), a második preambulumbekezdés(ben) stb.
(3)
Abban az esetben, amikor cikkeket, számozott bekezdéseket vagy egyéb, számmal vagy betűjellel azonosított szerkezeti egységeket kell beiktatni a hatályos jogi aktus rendelkező részébe, az őket megelőző azonos szintű szerkezeti egység számával vagy betűjelével kell őket ellátni, az „a”, „b”, „c”, „d” stb. betű hozzáadásával. Általában bevezető fordulat előzi meg. Lásd még a 3.3.2. pontot.
(4)
Az XML-alapú EdiT szövegező eszköz 2021-es bevezetése előtt franciabekezdést is lehetett alkalmazni a felsorolások első szintjének megjelenítésére.
(5)
Fogalommeghatározásokban szereplő felsorolás esetén alkalmazandó. Az első szintnél pontként, a következő szinteknél alpontként kell hivatkozni: az 1. pont a) alpontja. Lásd még a 3.5.1. és a 3.6. pontot.
(6)
Egyes ajánlásokban, állásfoglalásokban és nyilatkozatokban.
Megjegyzés:
—
A jogi aktusban foglalt rendelkezések összetettsége adott esetben indokolttá teheti a pont szerkezeti egység további tagolását. Az uniós jogi aktusokban a magyar jogszabályokban alkalmazott tagolásnál (pont–alpont) több szint is előfordulhat, amelyeket különféleképpen (római szám, arab szám, kis- vagy nagybetű, kis római szám) jelölnek. Egyes nyelveken a különböző jelölési típushoz eltérő megnevezések is társulnak.
—
A felsorolás bevezető formulájára a „bevezető rész” kifejezéssel utalunk. A bevezető rész mindig kettősponttal végződik. Adott esetben a felsorolás után a mondatot lezáró szövegrész is állhat; ennek elnevezése „záró rész”.
—
E táblázat elemei nem követnek kötött sorrendet. A sorrend a szöveg természetétől függően változhat.
|
||
