ISSN 1831-5380
Útmutató | Jogi nyilatkozat | Cookie-k | Gyakran ismétlődő kérdések | Kontakt | Az oldal nyomtatása

1.2.2. A jogi aktusok számozása

A jogi aktusok számozását a Kiadóhivatal végzi.

A számozás felépítése

A jogi aktusok száma három elemből áll, a következő sorrendben:

a terület betűjele zárójelben („EU” mint Európai Unió, „Euratom” mint Európai Atomenergia-közösség, „EU, Euratom” mint Európai Unió és Európai Atomenergia-közösség, „KKBP” mint közös kül- és biztonságpolitika),
a közzététel éve, amely egy négyjegyű szám,
a sorszám, amelyet egyetlen sorozatból jelölnek ki, függetlenül a jogi aktus típusától és a területtől. Ez a szám annyi jegyből áll, amennyire az egyedi azonosíthatóság céljából szükség van:

(terület) ÉÉÉÉ/SZ

2015. január 1. előtt

A jogi aktusok számozása a jogi aktus típusának megfelelően változó volt, ezt a számozást megtartjuk az ezen jogi aktusokra való hivatkozásokban.

Általános alapelv

Az évszám négy számjegyből áll (1999. január 1. előtt csak két számjegyből állt):

a Tanács 2820/98/EK rendelete
a Bizottság 23/1999/EK rendelete
a Tanács 2010/294/EU határozata
Megjegyzés:

A területre utaló rövidítések/betűjelek változtak az idők folyamán, az új Szerződések elfogadása vagy a régiek módosítása nyomán:

1993. november 1 előtt: a használt rövidítések az „EGK”, az „ESZAK” és az „Euratom”,
1993. november 1-jétől (a Maastrichti Szerződés hatálybalépésének időpontja): az „EGK” „EK”-ra változik. Megjelenik az „IB” (bel- és igazságügyi együttműködés), a „KKBP” (közös kül- és biztonságpolitika) és a „TÁE” (tagállamok közötti egyezmények),
2002. július 24-től: az ESZAK-Szerződés lejártával az „ESZAK” rövidítés megszűnik,
2009. december 1-jétől: a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével megjelenik az „EU” rövidítés, és felváltja az „EK”-t. A változások érintik az Európai Unióról szóló szerződés hatálybalépésével megjelent rövidítéseket is: a „KKBP” megmarad, az „IB” és a „TÁE” azonban megszűnik.
Számozás

A 2015. január 1. előtt közzétett jogi aktusok a sorozatok egyikéből kijelölt sorszámmal rendelkeznek, és az elemek sorrendje a jogi aktus típusától függ.

Rendeletek

Ezek a jogi aktusok „sorszám/évszám/betűjel” típusú számozást kapnak:

641/2010/EU rendelet

A rendeletek számozása változott az idők folyamán. A különböző szakaszok:

1952-től 1962. december 31-ig:
17. rendelet
1963. január 1. és 1967. december 31. között (a szám kiegészült az évvel és a megfelelő Szerződésre történő hivatkozással):
1009/67/EGK rendelet (Regulation No 1009/67/EEC)
1968. január 1. óta (a Szerződésre történő hivatkozás helye a magyar kivételével valamennyi nyelven változott, zárójelben a szám elé került):
1470/68/EGK rendelet (Regulation (EEC) No 1470/68)
Irányelvek

Ezek a jogi aktusok „évszám/sorszám/betűjel” típusú számozást kapnak:

a Tanács 2010/24/EU irányelve

1992. január 1-től 2014. december 31-ig az irányelvek számozását a Tanács Főtitkársága végezte.

Néhány régebbi irányelv megjelölésében sorszámnév szerepel:

a Tanács 73/239/EGK első irányelve
Határozatok

Az L I rovatban közzétett határozatok „sorszám/évszám/betűjel” típusú számozást kapnak:

az Európai Parlament és a Tanács 477/2010/EU határozata

A jogalkotási eljárás keretében elfogadott határozatok ugyanabból a sorozatból kapnak számot, mint a rendeletek (az Európai Parlament és a Tanács 477/2010/EU határozata, a Bizottság 478/2010/EU rendelete, a Bizottság 479/2010/EU rendelete stb.).

Az L II rovatban közzétett határozatok „évszám/sorszám/betűjel” típusú számozást kapnak:

a Tanács 2010/294/EU határozata
Költségvetések

Az általános költségvetés és a költségvetés-módosítások végleges elfogadásáról szóló jogi aktus számot kap, amely szerepel a tartalomjegyzékben és a címes oldalon (például „2010/117/EU, Euratom”), de hivatkozásban nincs megjelölve.

Kettős számozás

Egyes jogi aktusok kettős számozással rendelkeznek:

a Kiadóhivatal által adott szám (például „(EU) 2015/299”), és
a kibocsátó által adott szám (például „EKB/2015/5”, „ATALANTA/4/2015” stb.).

Az Európai Központi Bank jogi aktusai és eszközei, valamint a Politikai és Biztonsági Bizottság határozatai esetében a kibocsátó által adott szám a cím végén, zárójelben szerepel:

az Európai Központi Bank (EU) 2015/299 határozata […] (EKB/2015/5)
a Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2015/711 határozata […] (ATALANTA/4/2015)

Egyes jogi aktusokban a Kiadóhivatal által adott közzétételi szám nem tartalmazza a terület betűjelét, és a cím végén, szögletes zárójelben szerepel. Ezek a nemzetközi megállapodásokkal létrehozott különféle tanácsok és bizottságok határozatai, az Európai Gazdasági Térséggel (EGT), az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságával (ENSZ-EGB) kapcsolatos jogi aktusok:

az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának 1/2015 határozata […] [2015/1909]
az EGT Vegyes Bizottság 159/2014 határozata […] [2015/94]
az EFTA Felügyeleti Hatóság No 226/17/COL határozata […] [2018/564]
az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 78. sz. előírása […] [2015/145]
2015. január 1. előtt

Az Európai Gazdasági Térséggel (EGT) vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) kapcsolatos jogi aktusok és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) rendeletei csak egyetlen, a kibocsátó által adott számot kapnak.

Számozás nélküli jogi aktusok

Egyes jogi aktusok nem kapnak számot, ilyenek például:

a határozatokhoz csatolt nemzetközi megállapodások (lásd az 1.2.3.(b) pontot „L II – Nem jogalkotási aktusok”),
a nemzetközi megállapodások hatálybalépésének időpontjáról szóló tájékoztatások (ez a tájékoztatások egyetlen olyan típusa, amely az L sorozatban jelenik meg),
a helyesbítések.
Utolsó frissítés: 2020. 8. 10.
Az oldal tetejére
Előző oldalKövetkező oldal